Újabb dokumentumok és hangfelvételek kerültek nyilvánosságra, amelyek a magyar külügyminiszter és orosz kollégája közötti titkosított kapcsolat részleteit tárják fel. A feltárt anyagok szerint a két diplomata rendszeres információcserében állt, amely messze meghaladta a hivatalos kapcsolatok kereteit.
Az egyik legújabb kiszivárgott beszélgetés 2023-ból származik, amikor az Európai Unió vezetői Ukrajna uniós csatlakozásáról tárgyaltak. A magyar külügyminiszter a tárgyalási szünetben felhívta orosz partnerét, akinek részletesen beszámolt az ülés menetéről. Az orosz fél az információkat elégedetten fogadta, és egy megjegyzésében a “jó szándékú, nyílt zsarolást” nevezte a legjobb megoldásnak. A magyar álláspontot azonban a többi uniós tagállam nem támogatta, és a döntés megszülethetett.
A dokumentumok elemzése szerint az információcsere nem korlátozódott az uniós ügyekre. A magyar külügyminiszter folyamatosan tájékoztatta partnerét a nyugati koalíció belső feszültségeiről és az Oroszország elleni további lépések terveiről. Egy nyugati hírszerzési elemző szerint a kapcsolat inkább egy titkosszolgálati jellegű együttműködésre emlékeztetett, mint két szuverén állam diplomáciai kapcsolatára.
Különösen feltűnő esemény 2024-ből került elő. Amikor a magyar miniszterelnök Kijevben tárgyalt, a külügyminiszter aznap ismét kapcsolatba lépett Moszkvával. A beszélgetés során nemcsak a találkozó részleteit közölte, hanem érdeklődött egy esetleges, a NATO-csúcs előtti moszkvai megbeszélés lehetősége iránt is. Az orosz fél ekkor kifejezetten érdeklődött afelől, hogy a magyar miniszterelnök milyen minőségben – nemzeti vagy uniós képviselőként – jelenne meg. A válasz szerint a két szerep nem választható el, ami növeli a találkozó súlyát.
Az európai szövetségesek körében erős megrökönyödést keltett, hogy a tervezett moszkvai látogatás előkészületei titokban folytak, és erről az uniós partnereket nem tájékoztatták. Egy magas rangú európai tisztviselő nyíltan kijelentette, hogy a magyar fél szándékosan megtévesztette partnereit, hogy megakadályozza a találkozó megakadályozását. A végül megtartott találkozóról az unió hangsúlyozta, hogy az csak a magyar álláspontot képviselte, de a helyszínen más benyomás alakult ki.
Az információcsere egyértelműen kétirányú volt. Az orosz külügyminiszter is kért dokumentumokat, amelyeket a magyar fél a budapesti orosz nagykövetségen keresztül biztosított. A dokumentumok nyilvánosak voltak, ami felveti a kérdést, hogy valójában milyen cél szolgált az átadással. Nyugati elemzők szerint ez inkább a magyar partner megbízhatóságának és hajlandóságának tesztelése volt.
A kiszivárgott anyagok újabb eleme is előkerült: a magyar kormány az ukrajnai magyar kisebbség jogainak ügyét politikai eszközként használta fel, hogy befolyásolja és lassítsa Ukrajna európai integrációs folyamatait.
