A kormányzat egy tanácsadó cégtől kért tanulmányt a magánegészségügy átalakításáról, amelyben szerepelt egy új, munkáltatói finanszírozású kiegészítő biztosítási rendszer is. A javaslat azonban soha nem került végrehajtásra. Szakértők szerint a döntést a pillanatnyi politikai érdekek és a gazdasági körülmények befolyásolták.
A tervezet a hálapénz betiltása után született, azzal a céllal, hogy a magánegészségügyi finanszírozást legálisan kapcsolják össze az állami rendszerrel. A koncepció a hosszú várólistás területeken jelentett volna megoldást, és lehetővé tette volna a kórházak számára a pluszbevételszerzést. A javaslat azonban a fiókban maradt.
Elemzők több okot is felhoznak a halasztás mögött. Egyrészt aggódtak attól, hogy a lakosság nem fogadná el szívesen egy újabb, látható költségként megjelenő biztosítási formát, annak ellenére, hogy a jelenlegi rendszer sem ingyenes. Másrészt, a kormányzati körök üzleti érdekei is szerepet játszhattak a döntésben. Az átalakítás akkor még nem tette volna lehetővé, hogy a betegek közvetlenül a kormányközeli vállalkozásokhoz kerüljenek ellátásra. Emellett a magánegészségügyi szektorba nehezen terelhető uniós források hiánya is csökkentette a projekt vonzerejét.
A történet azt mutatja, hogy a hosszú távú, szakmailag megalapozott fejlesztési terveket gyakran felülírják a rövid távú politikai és gazdasági megfontolások. Az egészségügyi rendszer modernizálásának egy lehetséges útja így ismét kimaradt.
