A kormányzat egykor megrendelt, de végül nem valósult meg egy átfogó egészségügyi átalakítási terv, amely a magánszektor új szerepét és egy munkáltatói kiegészítő biztosítás bevezetését célozta volna. A tervezetet szakértők készítették, azonban politikai döntések miatt nem került végrehajtásra.
Egy, a magánegészségügy jövőjét elemző tanulmány már több éve a fiókban várja a megvalósítás lehetőségét. A dokumentum szerint a hálapénz tilalmának bevezetése, bár fontos lépés volt, önmagában nem oldotta meg a rendszer alapvető problémáit. A szakértők hangsúlyozták, hogy az állami és magánellátás tisztább szabályozása és integrációja lenne a kulcs, különösen a hosszú várólistákkal küzdő területeken.
A szakmai körökben elterjedt vélemény szerint számos jól kidolgozott javaslat marad kihasználatlan, mivel a pillanatnyi politikai érdekek gyakran felülírják a hosszú távú, strukturális megoldásokat. A kormányzat döntése mögött több tényező is állhatott. Egyrészt felmerült, hogy a lakosság nem szívesen fizetne egy új, kiegészítő biztosítási formáért, amely nyilvánvalóvá tenné, hogy az egészségügyi ellátás nem fedezhető teljesen az állami forrásokból.
Más elemzések szerint az átalakítás halogatásának üzleti okai is lehettek. A reform akadályozhatta volna, hogy a magánegészségügyi piac egyes szegmensei meghatározott vállalkozások számára kerüljenenek kifejlesztésre. Továbbá, míg számos állami beruházás uniós forrásokra támaszkodhat, a magánegészségügybe nehezebben lehetett volna ilyen pénzügyi forrásokat irányítani, ami szintén befolyásolhatta a döntéshozókat.
Az egészségügyi szektor jelenlegi helyzete továbbra is kettéssel jellemezhető. Az alapítványi kórházaknak több mozgástere van a magánellátás terén, míg a legtöbb intézménynek korlátozottak a lehetőségei a pluszbevétel szerzésére. A szakértők szerint a probléma gyökere a két párhuzamosan működő rendszer – az állami és a magán – szabályozatlan kapcsolatában rejlik, amely megoldásra vár.
