Egy esetleges kormányváltás sem feltétlenül vezetne gyors és teljes demokratikus helyreállításhoz Magyarországon. A hatalmon lévő párt több mint másfél évtized alatt olyan mélyre gyökerezett az állami intézményekben, hogy egy új kormányzás, különösen kétharmados támogatottság nélkül, jelentős akadályokba ütközhetne.
Az ellenzéki erők fő jelöltje az elmúlt időszakban azzal tudta megerősíteni pozícióját, hogy a mindennapi megélhetési nehézségeket, az egészségügyi és oktatási válságot, valamint a korrupció kérdését helyezte a középpontba. A választási verseny azonban továbbra is bizonytalan, annak ellenére, hogy független felmérések szerint az ellenzék vezet. A választási rendszer ugyan szabad, de a verseny egyenlőtlenségét több tényező is befolyásolja, köztük a szabályok egyik oldal javára történő átalakítása. Jelentések szerint a leginkább hátrányos helyzetű régiókban esetleges visszaélések is előfordulhatnak.
Egy egyszerű parlamenti többség önmagában nem biztos, hogy elegendő lenne a mélyreható változáshoz. A hatalom kulcspozícióit – az alkotmánybíróságtól a médiafelügyeletig – hosszú távú kinevezések és kétharmados törvények stabilizálták. Ebben a struktúrában az államfő is akadályozhatná egy új kormány programjának végrehajtását, például jogszabályok visszaküldésével vagy alkotmányjogi felülvizsgálatok kezdeményezésével.
Hasonlóság figyelhető meg egy szomszédos országban is, ahol a kormányváltás után az új vezetés szintén beágyazott intézményi ellenállással találta szembe magát. A helyzet itt még összetettebb lehet, mivel a hatalmon lévő erők jóval mélyebben beépültek az államapparátusba.
Fontos megjegyezni, hogy a demokratikus és haladó értékeket támogató választóknak mérsékelt elvárásokat kellene táplálniuk az ellenzék vezetőjével szemben. Bár várhatóan javulna a együttműködés a nemzetközi szövetségekkel, számos kulcskérdésben – mint például a migráció vagy egy szomszédos országban zajló konfliktus – az álláspontok közel állhatnak a jelenlegi kormányzati nézethez. A politikai múlt, a jobboldali gyökerek és az egyes társadalmi kérdésekben tanúsított óvatosság alapján nem valószínű, hogy a liberális demokratikus rendszer gyors helyreállítása lenne a legfőbb prioritás.
A legreálisabb forgatókönyv szerint egy kormányváltás nem a liberális demokrácia gyors újjáépítését hozná magával, hanem legfeljebb a választási demokrácia részleges helyreállítását tenné lehetővé.
