Egy nemzetközi véleménycikk elemzése szerint Magyarországon a hatalomváltás önmagában nem feltétlenül járna együtt a teljes demokratikus rendszer gyors helyreállításával. Az elemzés rámutat, hogy a hatalom hosszú évtizedek alatt mélyen beágyazódott az állami intézményekbe, ami jelentős akadályokat gördíthet egy esetleges új kormány elé.
Az írás szerint a jelenlegi vezetés évek alatt olyan intézményi keretet épített ki, amely a kulcsfontosságú pozíciókban hosszú távú, lojális kinevezéseken, valamint kétharmados törvényi változtatásokon alapul. Ez a struktúra – amely az alkotmánybíróságtól a médiafelügyeletig terjed – akadályozhatja egy új kormányzat munkáját, még akkor is, ha az parlamenti többséget szerez. A helyzetet bonyolítja, hogy a választási rendszer, bár szabad, nem tekinthető teljesen tisztességesnek a hatalom javára történt múltbeli átalakítások miatt.
Az elemzők párhuzamot vonnak egy másik kelet-közép-európai ország tapasztalataival, ahol a hatalomváltás után az új kormány szintén beágyazott intézményi ellenállással találta szembe magát. Megjegyzik azonban, hogy a magyar esetben ez az ellenállás mélyebb gyökerekkel rendelkezhet.
A cikk kiemeli, hogy a lehetséges kormányváltás vezetője számos kérdésben – mint például a migráció vagy a regionális biztonság – hasonló álláspontot képviselhet, mint a jelenlegi hatalom. Emiatt a liberális demokrácia teljes körű és gyors helyreállítása nem valószínű legfőbb prioritás. A legreálisabb forgatókönyv szerint egy új kormány alatt legfeljebb a választási demokrácia és az intézményi ellenőrzés részleges helyreállítása valósulhat meg, ami egy hosszabb, fokozatos folyamat kezdetét jelenthetné.
Az elemzés arra is figyelmeztet, hogy a választások kimenetele továbbra is bizonytalan, és a kampány utolsó szakaszában mindkét oldal a szavazók maximális mobilitására szólít fel, hangsúlyozva a vasárnapi szavazás sorsdöntő jellegét.
